A válogatásunkban olyan csalásokat gyűjtöttünk össze, amelyek bár törvénytelenek és/vagy erkölcstelenek, a válóper során különböző okok miatt mégis előnyhöz juttatják a csaló félt.

1. Zárcsere

Az egyik legvitatottabb megítélésű törvénytelen húzás, ha a közös tulajdonú házból vagy lakásból erőszakkal tesszük ki a házastársunkat. Ezt a gyakorlatban igen egyszerűen lehet kivitelezni, mindössze a zárat kell lecserélni hozzá egy újra, és persze nem odaadni az exünknek a kulcsot. A leggyakoribb indokok között szokott szerepelni, hogy az ex bejárkál a házba, zaklatja a családot, vagy elvisz dolgokat engedély nélkül. Ezeket az indokokat a barátaink valószínűleg megértéssel fogják fogadni, a területileg illetékes jegyző azonban biztosan nem.

Miért törvénytelen? A magántulajdon védelme miatt. A saját tulajdonából ugyanis senki sem zárható ki akarata ellenére és ebből a szempontból lényegtelen, hogy az ex átmenetileg vagy végleg már elköltözött-e. A saját házába mindenkinek joga van bemenni.

Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy ez a lépés ritkán jár egyedül, általában más csalások kivitelezését segíti. A zár lecserélésével ugyanis el lehet szigetelni az exet például a közös tulajdonú nagy értékű vagyontárgyaktól (televízió, háztartási gépek), amiket ezután a lakásban maradt fél akár értékesíthet is. Hiszen ember legyen a talpán, aki bizonyítani tudja, hogy a különköltözés (kizárás) napján még megvolt például a százezres hűtőszekrény.

Mit lehet tenni? Ha a megelőzés nem sikerült, drasztikus lépésként a tulajdonosnak joga van leveretni a zárat a saját háza ajtajáról és ismét kicserélni azt. Az más kérdés, hogy ez hosszútávon megoldást jelent-e. (Valószínűleg nem.) Jogilag mindenképpen érdemes elindítani egy birtokvédelmi eljárást a területi jegyzőnél. Sajnos ez több hetet (hónapot) is igénybe vehet, de legalább lesz róla papírunk.

2. Az ex eltiltása a közös gyermekektől

(A bírósági vagy gyámhivatali határozat előtt)

Az egyik legszomorúbb, és sajnos a leggyakrabban alkalmazott törvénytelen húzás a különélő szülő elszigetelése a közös gyermekektől. Hogy ez miért törvénytelen? A helyzet az, hogy amíg a szülők másképp meg nem egyeznek, vagy a bíróság másképp nem rendelkezik, az összes hatályban lévő törvény szerint mindkét szülőnek azonos jogai vannak, és mindkét szülő egyformán annyi időt tölt a gyermekével, amennyit csak akar. És ez akkor is igaz, ha a felek egyébként már nem élnek együtt. A hiba a rendszerben ott van, hogy bár a gyerekek drasztikus elszigetelése törvénytelen, emellett súlyos törést okoz a kicsikben, végső soron azonban mégis sokszor behozhatatlan előnyhöz juttatja a gyermeket erőszakkal magánál tartó felet.

Ha ugyanis az elszigetelésben töltött hónapok után a különélő szülő normalizálni tudja a gyerekkel való kapcsolatát és meg tudja nyerni a gyermekelhelyezési pert, akkor le a kalappal előtte.

Mindenképpen meg kell említeni, hogy a fent leírt folyamat lehet segítség egy tényleg problémás szülő megrendszabályozására, de ugyanúgy lehet a gyermek elidegenítésének eszköze. Hiszen hiába törvénytelen és a gyerekek számára káros a lépés, ha közép- és rövidtávon mégis az agresszív eszközökkel élő szülőt juttatja előnyhöz.

3. „Megágyazás” a szakértői vizsgálatnak

Az esetek nagytöbbségében a bíróság hivatalból kirendel pszichológus szakértőt a gyermekek és a szülők vizsgálatára. A házastárs nyílt lejáratását a gyerekek előtt a vizsgálat viszonylag könnyen kideríti, de még így is számos bevett trükk létezik arra, hogy a tesztek eredményét az együttélő szülő befolyásolni tudja. Péter így számol be a vizsgálat előtt történtekről:

„A pszichológiai vizsgálat pont a téli szünet utánra esett. A bíró sajnos nem határozott meg láthatást a szünetre, szerintem abban reménykedett, hogy hamar vége lesz ennek a pernek. Az exem ezt kihasználva egy percet sem engedte hozzám a gyereket a szünetben, ő viszont szabadságot vett ki és gyerekzsúrokat meg kirándulásokat szervezett a fiunknak. A gyerek elmondta, hogy olyan meséket néztek együtt, ahol az anya a hős és hogy sokat beszélgettek arról, amikor karamboloztunk az autóval (én vezettem) és hogy az milyen félelmetes volt.”

A gyerekek életkorától és érzelmi fejlettségétől is függ, hogy végül sikerül-e ezzel a módszerrel befolyásolni a vizsgálat eredményét. Az azonban biztosan elmondható, hogy a gyerekek nem buták: nehezen felejtik el azokat az eseteket, ahol az egyik szülő akaratuk ellenére a másik ellen próbálta hangolni őket. Az érzelmi manipulációról és káros hatásairól bővebben itt olvashatsz.

Tudom, hogy nehéz ezzel szembenézni, de az igazság az, hogyha a befolyásmentes pszichológiai vizsgálat szerint a gyermek sokkal jobban ragaszkodik az egyik szülőhöz, akkor valószínűleg tényleg jobb helye lesz nála.

4. Gyermekbalesetek

Bár az egészséges gyerekekkel is lépten-nyomon történnek különböző balesetek, a bíróság valami miatt mégis nagyon komolyan veszi, ha az egyik szülő felügyelete alatt a gyereknek akár csak a haja szála is görbül. Mindennek persze akkor van jelentősége, ha az esetről bizonyítékkal is rendelkezünk:

„Ani az apukájával volt játszótéren, amikor kificamodott a bokája. Tudom, hogy ez bármelyikünkkel megtörténhet, de szerintem az a normális, ha ilyenkor elvisszük a gyereket röntgenre, nem? Ő nem vitte sehová, sőt, nem is szólt az esetről. Tudom, hogy megsértette a tájékoztatási kötelezettségét, de most komolyan, hívjam rá ezért a rendőröket?”

A paradoxon ebben a történetben az, hogyha Ani apukája a helyes dolgot teszi (elviszi a sérült gyereket röntgenre), akkor azzal azonnal bizonyítékot generált az esetről és a folyamatban zajló gyermekelhelyezési perben biztosan hátrányba kerül. Így viszont – bár a gyermek szempontjából mindenképpen helytelen a megoldás – semmilyen bizonyíték nincs ellene.

5. A magánszakértő

Bárkivel előfordulhat, hogy a bíróság által kirendelt pszichológus (vagy bármilyen szakértő) szakvéleményét nem tartja megalapozottnak. Ilyenkor mindenkinek joga van a saját költségére magányszakértőt fogadni és újból megvizsgáltatni az ügyet. És ez így is van rendjén. Nagy lehet a kísértés ilyenkor, hogy egy ismerős szakemberhez forduljunk. Azonban tudnunk kell, hogy ez a lépés már önmagában törvénytelen, hiszen az így felfogadott szakértő biztosan nem lesz pártatlan (az persze más kérdés, hogy sikerül-e bizonyítani az ismeretséget, vagy sem). Van, aki azonban még ennél is tovább megy: „Szerencsére az exem annyira hülyének nézett, hogy a gyerekeket el sem vitte a „vizsgálatra”. A „szakvélemény” már első olvasásra gyanús volt, úgyhogy mutattam a gyerekeknek egy képet a pszichológusról. Azt mondták, sosem látták…” meséli Erika az élményeit.

Ilyen súlyos esetekben a bírónak lehetősége van hivatalból vizsgálatot indítani az ügyben, azonban a bíróságok leterheltsége miatt ez a valóságban ritkán történik meg. Erikának is joga van pert indítani hamis tanúzás miatt, de ezzel meg kell várnia a válóper végét. Jelenleg még nincs információnk arról, hogy végül lesz-e erre energiája (és pénze).

És hogy hogyan érinti mindez a gyerekeket? Téged hogy érintene, ha az imádott szüleidről kiderülne, hogy szándékos csalást követtek el?

6. És akkor az erőszakról

A családon belüli erőszak kegyetlenül nehezen bizonyítható, hiszen általában tanúk nélkül, a négy fal között történik, ez tény. Mint ahogy az is tény, hogy – éppen a nehezen bizonyíthatóságát kihasználva – a legtöbb elmérgesedett válóperben előkerül a téma, akár megtörtént a valóságban, akár nem. A hamis vádaknak is több fokozata létezik a csaló vérmérsékletétől függően. A legegyszerűbb eset az, ha az egyik fél leírja, vagy elmondja a bíróságon, hogy a másik kiabált vele, megfenyegette, esetleg meg is ütötte. Ha mindezt bizonyítékok nélkül teszi, akkor a bíró nem fogja figyelembe venni az esetet. Mire jó akkor mindez? Arra, hogy a családon belüli erőszakot minden jóérzésű ember visszataszítónak találja és a bíró is ember. Ha tisztában is van vele, hogy nincs bizonyíték a vádakra, a bogarat akkor is el lehet ültetni a fülébe. És ez gyakran éppen elég.

Van, aki azonban nem áll meg ezen a ponton: „Az exem elég rosszul állt a perben, valószínűleg ezért próbálta kiprovokálni, hogy erőszakosan viselkedjek vele. Amikor az egyszerű szóbeli provokáció nem volt elegendő, akkor azt találta ki, hogy hátratett kézzel nekem jött, hátha ellököm magamtól és akkor eleshet. Mindezt a gyerekek előtt,” mondja Zoltán.

A rossz hír az, hogy a válóperekben a hamis vádaknak semmilyen jogi következménye nincsen. A bíróság nem számít nagy nyilvánosságnak, úgyhogy a „becsületsértés” itt szóba sem jöhet. Ha már eddig fajultak a dolgok, akkor az egyetlen jó megoldás, ha tanú nélkül egyetlen percet sem töltünk az exünkkkel. És hogy mindez milyen hatással van a gyerekekre? Ugye, ezt már nem kell részleteznem?

Képek: photo credit: Broken Heart via photopin (license) photo credit: I feel my heart giving up on me via photopin (license) photo credit: DSC_2735crop via photopin (license) photo credit: tekka1 res via photopin (license) photo credit: tekka1 res via photopin (license)