Gazdasági közösség vagy boldog holtodiglan? Stílusgyakorlatok a szeretetről.
„A házasság gazdasági közösség, melynek célja az utódok nemzése.” Világszerte léteznek olyan kultúrák, ahol ez a gondolat a mai napig megállja a helyét. A mi nyugati tévénkből azonban már régóta a boldogság propagandája ömlik ránk – és lássuk be, a boldog élet nem egy rossz gondolat. Miért van akkor hát, hogy olyan sokszor nem szerelemből választunk párt, vagy ha mégis, akkor is homokként folyik ki a szeretet az ujjaink közül?
Stílusgyakorlatok:
Első állomás: Kinek van igaza?
A: „Egész éjszaka fent voltam a hasfájós gyerekkel. A férjem persze úgy alszik, mint akit fejbe vágtak. Három hetes a baba, de kétóránként kel. Nyilván én is kelek vele. Mosás, takarítás, szoptatás, pelenkázás… A nagynak is ilyenkor kell hisztiznie, nem érti, hogy nem körülötte forog a világ. A férjem is teljesen hasznavehetetlen. Megőrülök.”
B: „Nem bírom elviselni az asszonyt. Folyamatosan szapul: ez nem jó, az nem jó, minden az én hibám. Fáradt, értem. Én is fáradt vagyok, tíz órát dolgoztam ma is, a gyes-ből nem élünk meg négyen. A nagy is az agyamra megy, mindig hisztis, pedig csak vele foglalkozok, szórakoztatom, de semmi nem elég. Olyan, mint az anyja. Ez egy bolondokháza. Szerencsére, holnap hétfő.”
Kinek van igaza? A férjnek? A feleségnek? Mindkettőjüknek?
Végül is teljesen lényegtelen. Hogy miért? Azért, mert a sértődöttség – durci – önzés ördögi köre fénysebességgel vezet el az elhidegülésig és akkor már régen felesleges azon gondolkozni, hogy mindez eredetileg kinek is a hibája.
Ha van szeretet a családban, akkor a férfi megpróbál segíteni a feleségének, hogy annak legyen egy kis ideje magára is. Akkor is, ha ez a férjnek átmenetileg fárasztó. Ha van köztük szeretet, a nő időről-időre tesz valamit, hogy a férje otthon érezze magát, amikor végre megérkezik a munkából. Akkor is, ha pillanatnyilag az alváson kívül nincs máshoz kedve. Ha van szeretet a családban, feltűnik a szülőknek, hogy a nagygyerek szenved az új helyzetben, és igyekeznek bevonni őt az új család életébe. Ha van szeretet a családban, akkor érdekel, hogy mi van a másikkal. Ha szeretet van, minden van.
Második állomás: Fejlődés vagy háború
C: „Képzeld, annyit kértem tőle, hogy fizesse be a villanyszámlát. Ez igazán nem egy teljesíthetetlen kérés, ugye? Hát, szerintem sem. Ma aztán mire kell hazaérnem? Az áramosok itt állnak az ajtóban és kötnék ki a villanyt! Hallottál már ilyet, még arra sem képes, hogy befizessen egy nyamvadt számlát. Amikor meg megkérdezem, hogy miért nem csinálja, amit megbeszélünk, akkor rám vágja az ajtót és elindul az éjszakába. Szerinted?”
Hát nem egy könnyű helyzet: amikor dühtől fortyogva kellene okosan „problémamegoldanunk”. De vajon mi legyen a következő lépés?
a) Felhívod a párod és megkéred, hogy jöjjön haza. Elmondod, hogy sajnálod, amiért kiabáltál, de nagyon dühös voltál. Elmondod, hogy szeretnéd megbeszélni, hogy mi legyen a számlákkal, mert a mostani megoldás láthatóan nem működik.
b) Duzzogva várod, amíg haza nem jön. Majd mikor éjfél után megérkezik, lefekszetek aludni megnyugodva, hogy ezen a veszekedésen is túl vagytok.
c) Tárcsázol, és a telefont odaadod a gyerek kezébe. Magyarázza csak el a gyerekének, hogy hová is ment és mikor kíván hazajönni.
Az életben egymást érik a kisebb-nagyobb krízishelyzetek. A játékban pedig végül soha nem az nyer, akinek – látszólag – nincs semmilyen problémája. Hanem az, aki megtanulja, hogy a mélypontok lehetőséget kínálnak a hibák kijavítására. Persze a hibák kijavítása is csak addig érdekes, amíg tart a szeretet. Szeretettel minden könnyebb.
Harmadik állomás: Amíg el nem fogy a szeretet
Meddig lehet megmenteni egy kapcsolatot? Honnan lehet tudni, hogy még érdemes energiát fektetni a házasságba vagy már inkább mindenkinek jobb, ha elválnak az eddig közös utak? Van olyan pont, ahonnan már nincs vissza?
D: „Elmentem vele párterápiára, mert folyton nyaggatott vele. Nem mondom, egész jó volt. Még el is mondhattam, hogy milyen problémáim vannak. Persze, azért nem kötöttem mindent az orrukra… Azt a házit kaptuk, hogy randizzunk, és utána este simogassuk és becézgessük egymást. Hát nekem ehhez semmi kedvem. Micsoda hülyeség. Semmi kedvem hozzáérni ehhez az emberhez.”
A család gerince a két szülő kapcsolata. Ha ők tisztelik egymást és szeretetben telnek a napjaik, akkor a család holdudvara egyre csak nőni fog, mert a barátok és a rokon szívesen töltenek velük időt, hiszen nyugalmat és örömöt sugároznak.
Amikor az együtt boldog szülőknek gyermekük születik, ők örömmel ismerik fel benne egymás tulajdonságait, hiszen tisztelik és szeretik a párjukat. Amíg szeretet van, addig a problémák megoldhatók. A család szeretet nélkül csak egy lélekölő társbérlet, egy” bigbradör”. Ne hagyd elszivárogni a szeretetet!
photo credit: Darwin Bell via photopin cc
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: