A válási tévhitekkel foglalkozó mini sorozatunk első részében áttekintettünk néhány – elsősorban az amerikai filmművészetből származó – hibás elképzelést. A sorozat második részében a saját kultúránkban gyökerező tévhiteket boncolgatunk.
3. Majd én megmutatom, hogy ügyvéd nélkül is végig tudom csinálni a válópert
„A drágalátos exem egy vagyonért ügyvédet fogadott, ott pöffeszkedik mellette a tárgyaláson. De én bebizonyítom neki, hogy egyedül is többet érek, mint ők ketten!”
Ügyvédet még akkor is érdemes fogadni, ha a válás egyébként a legnagyobb békességben és egyetértésben zajlik, így ezzel a kezdeti befektetéssel elkerülhetők a későbbi problémák. Ha azonban a békesség mégsem olyan zavartalan, vagy ne adj isten életed egykori párján a bosszúvágy jelei mutatkoznak, nos akkor minden segítségre szükséged lesz. Sajnos a családjogi törvény, de még az új PTK. is elég szűkszavúan fogalmaz a válásokkal kapcsolatban: bizony maradtak még jócskán kibúvók, kiskapuk és szürke területek.
Mit lehet tenni?
Ha csak egy tanácsot fogadsz meg, legyen ez: keress egy jó ügyvédet! A majd én megmutatom hozzáállás egyébként sem szokott sok jóra vezetni…
4. A gyerek nem akar találkozni az exemmel. Én ugyan nem fogom kényszeríteni, nem megy a láthatásra és kész.
Ez a mondat leginkább akkor szokott elhangozni, ha a válás nem megy éppen zökkenőmentesen: a feszültség a felek között állandósult, a veszekedések a gyerekek előtt zajlanak, a találkozástól pedig mindkét szülőt már jó előre kiveri a víz. A gyerekek tiltakozása könnyű kiutat jelenthet a kialakult tarthatatlan helyzetből, ráadásul igazolja a saját véleményünket is: „lám-lám, még a gyerek sem akar azzal a szemét alakkal találkozni…”
Érdemes azonban venni egy mély lélegzetet és ellenállni a kísértésnek, hogy ne engedjük láthatásra a gyermekeinket, már csak két ok miatt is:
- A láthatás akadályozása törvénytelen
Ha még nem született döntés a láthatással kapcsolatban, akkor mindkét szülőnek egyformán joga van időt tölteni a gyermekeikkel. Bár az igaz, hogy ezt a jogot a gyakorlatban nehéz érvényesíteni.
Ha már született határozat, akkor a láthatás akadályozása esetén a különélő szülő bejelentést tehet a gyámhatóságon. Az ismételt bejelentés pénzbírságot von maga után, illetve a különélő szülőt jelentős előnyhöz juttathatja a gyermekelhelyezési perben.
- A gyereknek mindkét szülőjére szüksége van
Lehet, hogy ezt kellett volna előre írni. Érthető, hogy nagyon nehéz a gyermek hosszú távú érdekeit szem előtt tartani, amikor újra és újra elszabadulnak az indulatok. Az igazság azonban az, hogy a gyermekeknek szükségük van rá, hogy az érzelmeiket a különélő szülő számára is kifejezhessék, legyen az akár szeretet, harag, csalódottság vagy bármilyen más érzés. Ha pedig azt szeretnénk, hogy a gyermekünk felnőttként képes legyen kiegyensúlyozott férfi-nő kapcsolatra, akkor ahhoz bizony apára és anyára is szüksége lesz.
Mit lehet tenni?
Bármilyen nehéz is, érdemes beszélni a gyerekkel és megpróbálni menteni egy kicsit a másik szülőt: „Megértem kicsim, hogy nincs kedved most utazni, de emlékszel a múltkor is milyen jól érezted magad. Tudom, hogy szereted Anyát / Apát és ő is szeret téged…” (Sajnos ez nem mindig sikerül. Elrettentő ellenpéldákat olvashatsz itt.)
A legjobb persze az lenne, ha a gyermek láthatástól függetlenül akkor találkozhatna a szüleivel, amikor akar, hiszen nekünk felnőtteknek sincs mindig kedvünk kimozdulni. Nézzünk szembe vele, hogy a szigorú láthatás a szülők életét könnyíti meg, nem a gyerekét.
5. Közös felügyelet esetén a gyerek mindkét szülőnél lakik és gyerektartást sem kell fizetni
„Az exem közös felügyeletet szeretne. Szerintem egyszerűen csak nem akar tartásdíjat fizetni. Tényleg jó, ha a gyerekek ide-oda költöznek?”
A közös felügyelet fogalmát övező homály rengeteg félreértésre ad okot. A probléma gyökere a közös szülői felügyelet és a váltott elhelyezés fogalmának keveredése, pedig a két dolog koránt sem ugyanaz:
Közös szülői felügyelet esetén a szülői jogokat az apa és az anya a válás után is együtt gyakorolja. Ez azt jelenti, hogy együtt kötelesek dönteni a gyermekeket érintő kérdésekben, függetlenül attól, hogy kinél töltenek több időt a csemeték. Ilyen kérdések lehetnek, hogy milyen különórákra járjanak a gyermekek, melyik orvoshoz vigyék őket, milyen nyelvet tanuljanak az iskolában. A közös felügyeletnek tehát semmi köze a gyerektartáshoz. (A közös szülői felügyeletről bővebben a PTK. rendelkezik.)
A váltott elhelyezés a gyermekek lakhatására vonatkozik és teljesen más tészta. Ebben az esetben a gyerekek nagyjából egyforma időt töltenek mindkét szülővel, jellemzően hetente költöznek az egyik helyről a másikra. Ebben az esetben a megállapodás része lehet, hogy senki nem fizet gyerektartást, vagy csak minimális mértékűt.
Mit lehet tenni?
Azt, hogy melyik megoldás működhet a te családodban, kívülről nagyon nehéz megjósolni. Ami az ismerősöknél bevált, nem biztos, hogy nálatok is működni fog. Amit viszont mindenképpen érdemes megtenni, az a tájékozódás. Egy ilyen nagy jelentőségű döntést hiba lenne szóbeszédre és tévhitekre alapozni, igaz?
Kívánunk a jó döntések meghozatalához bölcsességet és nagyadag önuralmat, és persze egy jó ügyvédet…
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: