A válás során sérelmet sérelemre halmozó szülő gyakran nehezen viseli, ha az ő problémáira fittyet hányva gyermeke továbbra is örömmel várja az Apával (Anyával) való találkozást. Szerencsés esetben igyekszik a gyermek érdekeit szem előtt tartva felülkerekedni a történteken. Sajnos azonban ez nem mindig van így. Előfordulhat ugyanis, hogy a bosszúvágytól elvakult szülő nem nyugszik, amíg a másik szülő iránt érzett dühét a gyermeke is át nem veszi. Akkor sem, ha ez a gyermeket érzelmileg a végsőkig megviseli.
Az érzelmi manipulációról szóló mini sorozatunk első részében áttekintettünk néhány egyszerűbb trükköt, melyeket a válás során önérzetükben sérült szülők alkalmaznak, hogy egymás ellen neveljék közös gyermeküket. Az előző posztban felsorolt esetek azonban a „sok kicsi sokra megy” elvén működnek, így előfordulhat, hogy a gyermek még hosszú idő elmúltával is ragaszkodni látszik a gyűlölt másik szülőhöz. Most azokat a fogásokat ismertetjük, amelyek a gyermek azonnali érzelmi összeomlását eredményezik. Vigyázat, az itt leírt módszerek kimerítik a lelki bántalmazás fogalmát!
Lássunk néhány példát:
Szituációs gyakorlatok haladóknak:
A pletyka
Olcsó trükknek tűnhet, de mindig beválik, ha a másik szülőt negatív színben feltüntető bármilyen információt megosztunk a gyerekkel, függetlenül annak valóságtartalmától.
„Képzeld, találkoztam Anya barátnőjével és tudod mit mondott? Azt mondta, hogy nagyot csalódott Anyában. Bizony. És képzeld el, azt is mondta, hogy Anya nem állt ki érte a munkahelyén, és hogy ezért nagyon szomorú. Lehet, hogy Anya miatt vége a barátságuknak? Ez nem volt túl szép tőle…”
Ha Apuka eléggé eltökélt, a nagyobb hatás kedvéért hozzáteheti, hogy ő bezzeg milyen jóban van az illető barátnővel, aki igazán kedves nő. Ja és persze, Ő természetesen ilyet soha nem tenne egy baráttal. „Anyának igazán nem lenne szabad ilyen gonosz dolgokat tennie. Igaz, Szívem? Pedig régen milyen rendes volt…”
A sírásgenerátor
Egy ideális világban – már ha van ilyen, ha válásról beszélünk – a válófélben lévő szülők igyekeznek kímélni közös gyermekük idegeit és nem terhelik a lelki világukat rájuk erőltetett gyűlölködéssel. Az ilyen szerencsés gyerekeknek jó esélye van rá, hogy a válás után is egyaránt kötődnek mindkét szülőjükhöz, a velük töltött időt egyformán élvezik és így a személyiségük sem torzul Apa vagy Anya elvesztése miatt.
Éppen ezért a manipuláció egyik legsúlyosabb formája, amikor a szülő a kiegyensúlyozott (vagyis normális viselkedésű) gyermeket kényszeríti extrém érzelmi megnyilvánulásra azért, hogy saját érzelmi szükségleteit kielégítse:
„Szia Szívem, megjött érted Apa.”
„Szia Anya” mondja az érzelmileg kiegyensúlyozott gyermek egykedvűen.
„Nagyon fogsz ám hiányozni” mondja Anya, akiben rossz érzéseket kelt, hogy a gyereke ilyen könnyen itt hagyja, különösen Apa előtt.
„Te is nekem.”
Anya itt már kifejezetten rosszul érzi magát. Még a végén Apa azt gondolja, hogy ő már nem is fontos.
„Sajnálom, hogy itt kell, hogy hagyjalak; de most muszáj elmenned Apával.”
A gyermek már nem érzi olyan jól magát, hiszen ő „itt lesz hagyva”. Anya érzékeli, hogy nyeregben van, tehát folytatja:
„Bocsáss meg Szívem, de muszáj most Apával menned, sajnos nem tehetek semmit. Bocsáss meg nekem! Hamarosan találkozunk, ígérem. Ne sírjál!” (Eddig nem sírt.) „Nagyon szeretlek téged, ne haragudj!” (Átöleli.) „Ne sírj! Apával is biztosan nagyon jó lesz. Csak X napot kell kibírnunk. Most el kell mennem, nagyon fogsz hiányozni! Bocsáss meg!” Anya sír. A gyerek sír. Garantáltan mindenki rosszkedvű. Az elégtétel megtörtént.
Az ilyesfajta érzelmi manipulációt sajnos nagyon nehéz bizonyítani, pedig mindez komoly lelki bántalmazásnak minősül. Tanuk a legritkább esetben vannak és a gyermekelhelyezési perben közreműködő pszichológus szakértőnek is mindössze egy órája van a gyerekek vizsgálatára. Ráadásul a helyzetet nehezíti, hogy a gyermek rejtett érzelmi manipulálása feltételez legalább átlagos vagy annál kissé magasabb intelligenciát. Az agresszív nevelés ugyanis olyan emberek repertoárjába tartozik, akik elég intelligensek mások manipulálásához, de ahhoz már nem, hogy felmérjék a következményeket.
A helyzet a látszattal ellentétben azonban nem reménytelen és igenis létezik megoldás. Higgadtsággal, kitartással és pozitív példamutatással sokat lehet tenni a gyermek személyiségének megóvása érdekében. Még azokban az esetekben is, amikor a törvény sem segít. De erről részletesebben a következő részben…
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: