Azt mondják, a kenyérsütő gép tipikusan az a háztartási eszköz, amit az ember nagyon szeretne, amíg nincsen. Aztán amikor meghozza a Jézuska, lelkesen kipróbáljuk, majd többet soha hozzá nem nyúlunk. Nagy kár, mert a kenyérsütő számos remek lehetőséget rejt magában.
A házi kenyérsütés több ok miatt is nagyon klassz dolog. Egyrészt olyan hozzávalókat használsz, amilyeneket csak akarsz. Szóval, ha nem szeretnél mesterséges adalékanyagokat, malátát, diglicerideket, mi egyebet a családod elé tett kenyérben, akkor egyszerűen nem teszel bele. Ez különösen hasznos tud lenni, ha cukorbeteg, táplálékallergiás, vagy egyszerűen csak egészséges és jó minőségű élelmiszert szerető tagjai is vannak a háztartásnak. A házi kenyérsütés további előnye, hogy az elmélet könnyen megtanulható, a gyakorlati részeket pedig egy kétéves picur is könnyedén el tudja végezni. (Arról, hogy milyen idős korban milyen konyhai műveletekben segíthetnek a gyerekek, itt olvashatsz bővebben.)
Térjünk is a lényegre:
Segédkukták ajánlott életkora: 2 éves kortól
Kis kuktáknak való műveletek: hozzávalók kimérése, kenyérsütő gombjainak nyomkodása, tésztaformázás, a tészta átkenése vízzel
Jó, ha van: kenyérsütő gép, ételecset, konyhai mérleg vagy mérőcsésze (cup – a kenyérsütő gép mellé szoktak mellékelni), sütőpapír
Hozzávalók:
2,7 dl (1 1/3 csésze) meleg víz
45 dkg (3 ¾ csésze) teljes kiőrlésű búzaliszt
10 dkg (1 púpozott csésze) őrölt dió
½ evőkanál só
1 evőkanál olíva olaj
1 teáskanál instant élesztő
Tippek:
Elkészítés:
A hozzávalókat a megadott sorrendben betesszük a kenyérsütő gépbe és elindítjuk a dagasztás programot (az enyémen: dough), ez 1,5 óra. A program végeztével kivesszük a megkelt tésztát a gépből és egy lisztezett felületen kenyéralakúra formázzuk. Ha a kuktáknak van hozzá kedvük, kis vekniket vagy kifliket is készíthetnek. Szerencsére ilyen szempontból egyáltalán nem kényes a tészta.
Ha készen vagyunk a formázással, beállítjuk a sütőt 200°C-ra (nem légkeveréses!), a tetején bevágjuk a tésztát és az oldalát is körben sűrűn megszurkáljuk késsel. Erre azért van szükség, mert a tészta sok vizet tartalmaz, és ha túl magasra kel a sütőben, akkor az oldala felrepedhet. Végül vízbe mártott ecsettel megkenjük a kenyerünket. A legjobb, ha sütőpapírral leterített sütőrácsra tesszük.
22 perc sütés után visszavesszük a hőmérsékletet 160°C-ra és még 15 percig sütjük a tésztát. Miután kivettük a sütőből, még egyszer lekenjük vízzel (forró!), hogy ropogós legyen a héja és szép a színe.
Még néhány gondolat:
Jó sütést és jó szórakozást!
